A képzelet és a valóság kéz a kézben járnak: képzeletünkben kel életre a valóság és a valóságban van a képzeletünk. Óvatosnak kell azonban lennünk, mert köztudott, hogy a beszélt nyelv olyan gazdag, hogy meg sem kottyan neki még saját ellentmondásait is hordozni! Azaz alá lehet igaznak tűnő (igaz) érveléssel támasztani bármit és a bármi ellenkezőjét is. Ezért szűkítsük figyelmünket az alábbi kérdés mentén: van OBJEKTÍV hatása a szurkolásnak?
Élesben a foci kapcsán nehéz lenne vizsgálódni, mert bár vannak esetek, amikor valamilyen okból nincs szurkolás, de soha nem tudnánk meg, MI LETT VOLNA HA van – és megfordítva. Azaz itt nincs lehetőség kontroll mérésekre.
Olyasmi kísérletekre gondolok, melyekben patkányokat két csoportra osztunk. Az egyik csoport élete nem változik: ketrec (gondolom) stb. A másik csoportot "szeretgetik", jó terrárium, mezek, szurkolók - hogy valami kötődés kialakuljon. De ez talán nem is lényeges, sőt félrevezető lehet az értelmezésben, így inkább maga a kísérlet lenne a lényeg:
A patkányok versengenek a labirintusban (pl. kijutás vagy elrejtett táplálék megkeresése: ez lenne a sport) az alábbiak szerint
- nincs szurkolás a két csapatba rendezett patkányok versengése alatt
- van szurkolás a verseny helyén
- van szurkolás a verseny helyén valami olyan módon, ami a hozzáértők szerint persze triviálisan nem zavarja meg a versengő állatokat
- van szurkolás a verseny helyétől (térben vagy időben) távol
Sci-fi, avagy mit szeretnénk vizsgálni
Van-e (a triviálison túl) akaratunknak hatása a valóságra, ez a kérdésünk.
Penrose-Hameroff ORCH OR tudatmodell
www.tankonyvtar.hu/informatika/javat-tanitok-1-1-5-080904
Metaszint
A kísérlet kivitelezésében szereplő egyik kísérletvezető annak "szurkol", hogy "ne szurkolt" állatok legyenek sikeresek a labirintusban.
