Évek teltek el mióta komolyan felmerült bennem egy labdarúgás szimulációs szakértői rendszer létrehozása. Ha jól emlékszem, akkor („Loki időszámításban” ez) azon a nyáron történt, aminek végén Adamo Coulibaly a DVSC TEVA játékosa lett. Azóta sok minden történt:
- letisztult a FerSML(Footballer and Football Simulation Markup Language, labdarúgás-szimuláló jelölőnyelv) platform terminológiája,
- tudjuk, hogy mit szeretnénk csinálni (informatikával és matematikai statisztikával támogatott sporttudományt),
- és mit nem szeretnénk (például robot focit, ami mesterséges intelligencia).
Időközben volt egy világbajnokság, a debreceni labdarúgás megjelent a Bajnokok Ligájában, majd az Európa Ligában, ám ezen pezsdítő események sem vezettek el oda, hogy ma rendelkeznénk a játékosok, csapatok, edzők áhított avatárjaival...
Miért?
Adatéhség
Mert bár a játék (objektív) megfigyelésére a technológia rendelkezésre áll (például videó vagy GPS alapú termékek), de ezek elérhetetlenek a szurkolók számára. Korábbi elképzeléseink, miszerint a szurkolók lelkesedésből legalább annyi adatot meg tudnak figyelni egy mérkőzésből, mint a VB szokásos statisztikái, teljesen életképtelennek bizonyultak. Jóval komolyabb adathalmazt (a mi terminológiánkban szurkolói avatár forrásokat) sikerült előállítanunk, de ezek nem „spontán”, hanem a hallgatóink direkt szervezésével, például nyári ösztöndíj (ETO-DVSC) vagy szeminárium (Liverpool-DVSC) keretében történtek.
A megoldás
Az eddigi sikertelenséget fel kell ismerni és ez alapján dönteni a hogyan továbbról. Ennek megfelelően olyan megoldáson törtem a fejem, ami életképes lehet. Hogy valóban az-e, szeptemberre már kiderül. Csak a legfőbb használati eseteken keresztül és pár mondatban vázolom:
- mobilos „on-line” szurkoló: a szurkoló a mérkőzést a helyszínen vagy távol, de az élő közvetítést nézve csakis egyetlen játékost „figyel meg”: telefonja egyik gombját megnyomja, ha a játékosa megkezdi a labdabirtoklást, illetve egy másikat nyom, ha befejezi azt. Ennyi.
- pc/tv-s „on-line” szurkoló: olyan, mint az előző, de egy általunk adott médialejátszóban nézi a szurkoló a mérkőzést, ahol több eseményt is jelezhet az egyetlen játékosa kapcsán, akit figyel.
- pc-s „off-line” szurkoló: olyan, mint az előző, de az általunk adott médialejátszóban sokkal kifinomultabb eseményeket is felvehet, sőt visszatekerhet, korábbi felvett adatait módosíthatja.
Mindhárom esetben a szurkoló kapcsolatban van a mi számítógépünkkel, aki összefogja a szurkolóktól érkező „jelentett, közvetített” eseményeket. Itt számítunk majd média szponzorokra is a következő pozitív visszacsatoláshoz: a média partner abban segít, hogy minél több szurkoló megismerje az ismertetett három fő használati esetet, cserébe a szerveren összegyűjtött (összevetett, szűrt, elemzett) adatokat megkapja. (Gondoljunk például arra, hogy várhatóan a bejövő adatok alapján sokkal bővebb szöveges közvetítés generálható, mint ami napjainkban tipikus.)
Mi adja a siker lehetőségét? A magyar labdarúgás negatív visszacsatolásban (nem felemelő, nem sikeres, ezért nem állítja maga mögé a társadalmat, a gyerekeket, ami gondokat okoz a sport nevelésben, kiválogatásban, tehetséggondozásban, így nem felemelő és sikeres kimenetet fog produkálni és visszatértünk a zárójel elejére s.í.t., s.í.t., s.í.t.) van, ami atomerőműnél szerencsés, élsportnál/tömegsportnál halálos. Ennek az ördögi körnek a megtörése a célja a magyar labdarúgás stratégiájának.
Óriások vállán állnak
Amihez a magyar gazdasági, tudományos és sport élet ikonjai adták hozzá a munkájukat és a nevüket. Hogy a tervük sikeres-e majd a pályán derül ki úgy 10-20 év múlva. Nem csupán azon, melyre a válogatottunk fut ki, hanem ott is, ahol majd az unokám az akkori Nyilasi Tibor vagy az akkori Diego Forlan akar majd lenni, ha akar majd. Ha tehát sikeres a terv, majd akar.
A dokumentumban szerepel a "SPORTEGÉSZSÉGÜGY ÉS TUDOMÁNY", ám ennek kibontásában csak ismert, várható momentumokat említenek. Amik nem vitás, hogy szükségesek. Hiszen sikeres csapatoknál mindig ott a támogató egészségügyi háttéripar. (A gyerekkori képzést is ugyanilyen fontosnak tartom, hiszen saját tapasztalata mindenkinek, hogy ha megcsúszik, gondolkodás nélkül „kisagyból” jön számos izom előre huzalozott automatikus válasza, ami biztosítja, hogy nem esik el... de ehhez kellett az a tanulási folyamat, a huzalozás alapja, amikor 9 hónapos kortól 4 éves korig naponta elesett.)
Ha azokat az aspektusokat erősítjük tovább, amikben erősek voltunk/vagyunk és amiben mások is erősítenek, az nem fog minket előnyhöz juttatni. Ennek kapcsán nagyon él bennem, hogyan írt és még inkább mire figyelmeztetett Sebes Gusztáv az aranycsapat felemelkedéséről: taktikai fölényben vagyunk, de a világ gyorsan megtanulja, amit mi most tudunk és tovább is lép rajta (igaza is lett, például a felállást a brazilokkal társítja ma már a "futball emlékezet"). A jelen dokumentumra vetítve ez azt jelenti, hogy ha a tervezés során nincsenek benne olyan aspektusok, amik mindenki elé vihetnek minket, akkor nem meglepő, hogy nem is fogunk senki elé érkezni a végén sem.
A szimuláció alapú elemzéssel és döntéstámogatással mindenki elé léphetünk eggyel! Szerintem.
Az a szurkoló társam, aki a fent említett három fő használati esetben el tudja képzelni, hogy egy játékost „örökbe fogadva”, megfigyeli a játékát, tudja ezt jelezni az nbatfai@gmail.com címen.
További érdeklődőknek: Piramis Számítások.
